Számoljunk le azzal a mítosszal, hogy férfi őseink vadásztak, miközben a párjuk otthon őrizte a tűzhely melegét – javasolják amerikai kutatók, miután áttekintették a világ táplálékkereső társadalmainak jellemzőit. A vizsgált társadalmak 80 százalékánál ugyanis azt találták, hogy a nők vadásznak, sőt 30 százalékuk kifejezetten nagyvadra. Bizonyos esetekben pedig a nagymamák voltak a legjobb vadászok.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események gyakoribbá tehetik a kényszerházasságokat, amelyek még mindig elterjedtek a világ egyes részein, elsősorban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.
Vannak, akik az arcukra, akár a szájukra helyezik a kedvenc csigájukat – svájci kutatók szerint rosszul teszik. Az újabban háziállatként is népszerűvé váló óriáscsigák 36-féle kórokozót hordoznak magukban, és ezeknek nagyjából harmada az embert is megfertőzi.
Megdőlni látszik az a nézet, hogy a levegőszűrő rendszerek, más néven a légtisztítók csökkenthetik a vírusfertőzés kockázatát.
Szivacsbombát, lépcsőjáró drónt, robbanó gélt, talán még gravitációmérést is bevethetnek az izraeliek, de embert próbáló feladat lesz megsemmisíteni, illetve használhatatlanná tenni a Hamász alagútjait.
Egy új kutatás szerint a felmelegedés 2021-től felgyorsította a szén-dioxid felszabadulását a talajból, de a szén-dioxid-faló baktériumok segíthetnek a normális szénkörforgás helyreállításában.
Nem biztos, hogy a foglalt kabinok erős szellőztetése védi a legjobban egy tengerjáró utasait a fertőzésektől – szűrték le kísérleteikből ciprusi kutatók.
Gyulladásos immunsejteket kerestek a szívben amerikai kutatók, és ehhez nem volt szükség szikére, csupán egy korszerű képalkotó eljárásra. A gyulladás növeli a szívbetegségek kockázatát, és fontos szerepet játszik számos szívbetegség negatív kimenetelében, a szívinfarktust is beleértve.
A Ciarán vihar ismét bizonyította, mennyire sérülékeny az elektromos hálózat. Ezen az sem segítene, ha föld alá vinnék az egészet, viszont új technikai megoldások sokat tehetnek azért, hogy minél rövidebbek legyenek az áramszünetek.
Nem mindennapi összeírást végeztek izraeli kutatók: integrált biotechnológiai módszereket bevetve térképezték fel az elsődleges immunsejtek mennyiségét, tömegét és eloszlását az emberi szövetekben.
A naptevékenység erőssége mellett a digitális fényképezés erőssége is magyarázatot ad, mégis feltűnő volt a tegnapi auróra Magyarország fölött.
Az aknakereső patkány mellett az ember vidáman dolgozó állati segítői közé tartozik a mézkalauz vagy a szőlőt védő indiai futókacsa is.
Az elmúlt 15 évben nagyjából a harmadára csökkent a francia erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – hívta fel a figyelmet a Citepa kutatóközpont.
A déja vu („már látott”) élmény során az ember úgy érzi: ezt már egyszer átélte. A szakemberek ezt a memóriarendszer egyfajta tényellenőrzésének is nevezik. A jelenségnek van egy kevésbé ismert, ám talán nyugtalanítóbb ellentéte, a jamais vu („soha nem látott”).
Bőrrákon a legtöbben a melanómát értik, pedig ma már többen halnak meg egyéb bőrdaganatokban – irányította rá a figyelmet egy eddig alulértékelt veszélyre egy nemzetközi kutatás.
Amilyen furcsa kifejezés a „növényi sajt”, a legtöbbször pont olyan íze is van a készítménynek. Ezen sokan változtatnának, de a Koppenhágai Egyetem tudósai tettek is érte: nem tejalapú sajtalternatíváikról állítják, ízükben és textúrájukban is sokkal közelebb állnak a valódi sajthoz, mint a jelenleg kapható termékek.
Amerikai kutatók a számítástechnikát, a pszichológiát és az előadó-művészetet kombinálva olyan adatkészletet fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a robotok megértsék az emberi testbeszédet.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
Jon Fosse irodalmi Nobel-díja indokol egy kis visszapillantást arról, mennyire dán és mennyire vidéki a norvég nyelv. Az is érdekes, hogy olyan kis nyelveken, mint a Fosse által használt nynorsk, nagyon ritkán íródnak Nobel-díjas művek, de a nagyon nagy nyelvek közül is sok van hátrányban.
Mibe fáj a klímának és közvetve az emberiségnek egy otthoni akvárium üzemeltetése? – tette fel a kérdést William Perry, a Cardiffi Egyetem egyik fiatal kutatója. Merthogy ennek a hobbinak is komoly hatása van a környezetre.
